A Gyakori kérdések oldalt sokaknak nem kell bemutatni. A felhasználók által feltett kérdésekre szintén felhasználók válaszolnak. A világ minden témájában tájékozódhatnak a tanácstalanok, így a műkörmökkel kapcsolatban is. Szerencsés esetben hozzáértő segítséget kapnak, kevésbé szerencsésben félrevezetést, esetleg trollkodást. Az, hogy “hülye kérdésre hülye válasz” itt is igaz, ami sok humoros szóváltást is eredményez. Válogatásunkban mindenből kaphattok egy kis ízelítőt, és megpróbáljuk helyesen meg is válaszolni a feltett kérdéseket.
Véleményünk szerint érdemes lábra is valamilyen műkörmös technikával készült megoldást választani, számos előnye miatt: tartós, nem töredezik, nem kopik, a színek jól fednek, a szabálytalan formájú, vagy letört körmök kijavíthatók, esztétikus, egységes látványt nyújt és a kisebb kisebb körömfelületen könnyebb dolgozni, mert nem folyik meg készítés közben. Az erősítés a lábujjkörmökön is jól jön, főként nyáron, amikor sokat vagyunk mezítláb.
Érdemes számításba venni azonban, hogy a körmök oldalsó széle a kisebb lábujjakon sokkal rejtettebb, a bőr pedig puhább és ezért sérülékenyebb. Tudjuk, hogy a műköröm hajlamos a levegősödésre, ha a széleknél nincs bereszelve a saját körömhöz, ezért a kisebb körmökön inkább géllakkozást válasszunk. A nagylábujjon sokkal könnyebb felvinni a vastagabb rétegvastagságú, akár építő zselét. Én itt az átmenetes francia technikát szoktam alkalmazni, mely szép tiszta megjelenést kölcsönöz, de a többi körömre csak átlátszó géllakkot viszek fel.
Bevallom őszintén, lánykoromban rágtam a körmeimet. A kellemetlenségek és a rossz megjelenés miatt sikerült komoly odafigyeléssel abbahagyni és megnöveszteni a körmömet, de sérülékeny volt és gyakran letört. Mikor már nem volt szép, a körömrágást újra nagyon nehéz volt megállni – ekkor döntöttem a műköröm mellett. Néha eszembe jut, hogy valószínűleg még ilyen hosszú idő után is visszatérne ez a rossz szokás, ha fedetlenül hordanám a saját körmeimet, így viszont semmilyen késztetést nem érzek a rágásra.
A kérdezőnek azt javasolnám, hogy olyan technikával készült műkörmöt válasszon, ami a legnagyobb vastagságot adja, és ne hagyja nagyon hosszúra a szabad körömvéget. A legjobb az épített porcelán és az épített zselé, a géllakkozás azonban nem ad elegendő védelmet.
A köröm folyamatos megújulásban van, ezért végleg tönkretenni nem igazán lehetséges. A szabad oldalszél vissza nem fog tapadni, azonban jó eséllyel a körömágy felől le fog nőni, és az új köröm már nem fog elállni odalt. A folyamathoz lehetséges, hogy 3 hónapnál hosszabb időre lesz szükség – mindenkinél más ütemben és nem egyenletesen növekszik a köröm -, mialatt az oldalső reszelgetést teljesen fel kell függeszteni. A nagylábujj körménél gyakori jelenség ez, mert ott az oldalsó szél sokaknál nagyon mélyen van a bőrredő alatt, és könnyű túlreszelni – különösen géppel.
Nem tudom mire gondolhatott a kérdező, de az nyilvánvaló, hogy szeretné ha a barátnőjének nem lenne műkörme, és talán nem szeretné megbántani ezzel a kéréssel. Talán mégsem az a megoldás, hogy tudtán kívül megszabadítja tőle, inkább megpróbálhatna beszélni vele erről, kiválaszthatnak együtt egy visszafogottabb, természeteshez közeli fazont. Persze a helyében nem árulnám el, hogy kiráz a hideg ha hozzám ér vele. És magam is elgondolkodnék azon, hogy miért zavar engem annyira, ha a barátőm bármivel is hozzám ér.
Sok esetben éppen a köröm sérülése indokolja a műkörmös tecnikák alkalmazását. Amennyiben nyílt seb keletkezett, annak teljes gyógyulását meg kell várni. A kérdező esetében erről nincs szó, csak a köröm elvékonyodásáról a vágás helyén, ezért lehet neki építeni. Azonban minden sérült, vagy elvékonyodott köröm esetében, különösen nagyobb vastagságban felvitt zselénél gondolni kell arra, hogy a köttetéskor keletkező hő hatására fájdalomérzet jelentkezhet. Ma már kaphatók olyan fényre kötő anyagok, amelyek megszilárdításakor nem szabadul fel nagyobb hő, így kíméletesebb a használatuk.
Jó a válasz, meg is kapta a 100%-ot. Én annyit tennék csak hozzá, hogy ha ügyes a körmös, senki nem fogja észrevenni hogy korrekció történt, az egységes hatást pedig a géllakkozás is erősíteni fogja. Kevés nő ússza meg hosszú távon a legalább részleges műkörmöt, mert a géllakk csak rövid körmöt tart meg biztonságosan. Elég egy kicsit hosszabb ideig hagyott lenövés, és már jó eséllyel törik is le. Amennyiben csak beszakadt oldalt a saját körmünk, akkor üvegszálas fátyollal is megerősíthetjük. Erre főként akkor lehet szükség, amikor a körömágyba vezet a hasadás, ezért a sérült részt nem lehet levágni.
A körömlakklemosó nem oldja a műkörmöt, ezért lemosható vele az oldószeres lakk. Ami nekem szemet szúrt, hogy egy világosabb színre sötétet visz fel. A sötét szín is eltávolítható, de az alapvetően híg állagú körömlakk szeret bejutni a hajszálvékony résekbe és onnan szinte lehetetlen eltávolítani. Ezért sötét színű körömlakkal ajánlott újszerű alapra ráfesteni és kerülni a széleket.